Története
Nevét a pannonhalmi apátság 1210. évi oklevelében említik először Vosyan, majd 1531-ben Nag Warsan néven. Varsány volt a honfoglalás előtt a magyarokhoz csatlakozó alán néptöredék neve. A középkorban a pannonhalmi apátság legnépesebb faluja volt. Jó megközelíthetősége a háborúk idején a település nagy hátrányára volt. A törökök 1531-ben, a cseszneki zsoldosok 1536-ban felégették a falut. A település 1542-től elnéptelenedik, csak 1606 után térnek vissza lakosai. A Bécs felé vonuló törökök utoljára 1683-ban égették fel a falut. Ekkor pusztult el a temploma, amit újra 1725-ben építettek fel. A szőlőket 1714-ben telepítették újra az írások szerint. Varsány népe földművelésből, szőlő- és gyümölcstermesztésből élt. Nyáron részes aratást, cséplést vállaltak, télen tűzifával kereskedtek. A hűbérúr a XVI. század során elengedte a kilencedet, mert a jobbágyok nagyon szegények voltak. Népessége magyar, vallási szempontból fele részben katolikus, fele részben protestáns vallású. Iskoláját 1720-ban alapították. A XVII. és XVIII. századi állapotok megőrzése után fejlődést hoztak az 1895 körül megépült vasútvonalak. Az 1860-as évektől önálló postája volt, amit 1952-ben átépítettek. A postahivatal 1985-ben költözött mostani helyére. A XIX. század hatvanas éveiben épült fel a községháza. Ebben a hivatalban intézték Lázi és Sikátor községek ügyeit is. 1945 után a községek önálló igazgatást kaptak. A tanácsrendszerben 1963-tól Sikátorral, majd 1969-től Lázival közös tanácsot alkottak, veszprémvarsányi székhellyel. A rendszerváltozáskor minden község önálló önkormányzatot választott, de a közigazgatást a megalakult körjegyzőség végzi. 1992-ben Lázi község kivált a körjegyzőségből.
Termelőszövetkezete 1959-ben alakult meg. Fő profilja az állattenyésztés és a növénytermesztés volt. 1962-ben a sikátori és a lázi szövetkezet egyesült a veszprémvarsányival. 1974-ben, amikor több termelőszövetkezet egyesült Jóbarátság néven, a környék legnagyobb foglalkoztatójává vált. A foglalkoztatottak nagy része a jó közlekedési viszonyok miatt már évtizedek óta Győrben keresi kenyerét.
Már 1954-ben felmerült egy korszerű iskola építésének igénye. Az 1979-ben megkezdődött építkezés 1982 szeptemberében fejeződött be. A 10 tantermes iskolát jól felszerelték szemléltetőeszközökkel. 2-300 méterre van sportpálya. Rendelkezik konyhával és ebédlővel is. 1991-től napközi otthonos óvoda is működik az épületben.
1982-ben körzeti iskolává vált. Így ide kerültek a gici, a romándi, a lázi, a bakonygyiróti és a bakonypéterdi felső tagozatos iskolások. Akkor 13 tanulócsoportban 285 gyermekkel folyt az oktatás. 1990 után az önkormányzatok egy részének közös tulajdona lett.
1959-ben alakult meg a takarékszövetkezet. Az 1961-62-es években épült a 82-es útnak a falut részben elkerülő szakasza, mely miatt néhány házat le kellett bontani. 1965-1967-ben gázcseretelep létesült, majd szolgálati lakással a körzeti orvosi rendelő épült. 1969-ben lett kész az áramszolgáltató, az ÉDÁSZ kirendeltsége, melyet sajnos 2001-ben megszüntettek. A vasútállomás épületét 1972-ben építették át. Ebben az évben épült fel a tűzoltószertár. A község, jó tűzvédelmi munkájáért tűzoltóautót kapott ajándékba. A termelőszövetkezet szolgálati lakásokat épített, amit a bennlakók 1990-ben megvásárolhattak. Az áfész 1971-ben éttermet, 1983-ban élelmiszerboltot épített. A 70-es évek közepén aszfaltozták a község utcáit. Közben folyamatosan, évente épültek meg a gyalogjárdák. 1981-ben kapott aszfaltos utat a Gábor Áron utca is. A Következő évben autóparkoló épült a faluban. A közel egy évszázadig működő malom, ami a környék lisztellátását biztosította, 1986-ban leégett. Helyén 1989-ben műanyag-feldolgozó üzem létesült. A volt uradalmi díszkert területén megépült a termelőszövetkezet központi irodaháza. 1990-ben befejeződött az ivóvíz- és a csatornahálózat megépítése. Elkészült a faluban 400000 m3-es szennyvíztisztító-telep. A gázhálózatot 1999-ben építették ki. Így befejeződött a település közműhálózatának a kialakítása. A község északi bejáratánál 1950-ben megépült kezdetleges benzinkút 1991-ben magántulajdonba került. A régi helyén korszerű üzemanyagtöltő állomás létesült. Magánkézbe került a Tüzép-telep is. A II. világháború óta a községben több mint 300 új lakás lakóház épült. Szinte mindegyiket korszerűsítették. A korszerű, 1986-ban épült Egészségházban 2 háziorvosi körzet, gyermekorvos, fogorvos, üzemorvos, védőnő került elhelyezésre. Ezen kívül még gyógyszertár és Idősek otthona is működik a faluban. A magán és vállalkozási állattartást hatósági állatorvos, üzemi állatorvosok szolgálják. A letelepedés elősegítésére 5 lakásos ifjúsági garzonházat építettek. Veszprémvarsány – adottságait, intézményi ellátottságát, infrastruktúráját tekintve – teljesítette a körzetközponti szerep feltételeit.
